Zöld Kapu

Pécs városa 2010-ben sikeres kulturális fővárosi programot valósított meg, mely program főbb célkitűzései között a kulturális terület fejlesztése mellett hangsúlyosan szerepeltek városfejlesztési elemek, célok is. Ezek közül kiemelkedik az a fejlesztési program, amely a belváros funkcionális fejlesztését célozta meg, amely a 2014-ben elkészült új integrált városfejlesztési stratégiának is az egyik kulcsfontosságú céljává vált. Az EKF program térszerkezeti hatásaként egyrészt bizonyos funkciók a belvárosból a Zsolnay Negyedbe kerültek, új kulturális centrumok jelen-tek meg a belvárostól keleti irányban, másrészt alapvetően szervezési okok miatt a belváros fő kelet-nyugati tengelyének számító Király utca – Ferencesek utcája felújítására, illetve funkcionális fejlesztésére nem került sor a beruházási program keretében.

Funkcionális, arculati és építészeti szempontból Pécs két fő sétáló utcája az elmúlt 25 évben nem változott, az egyetlen látható fejlődés és változás a vendéglátóipar bizonyos szakaszokon történő megjelenése, már-már kizárólagossága, amely rengeteg szezonális problémát okoz, illetve a monofunkcionalitása révén sok szempontból nem tekinthető hosszútávon fenn-tarthatónak. Emellett a belváros közösségi funkciója ez elmúlt években sok szem-pontból leértékelődött elsősorban a vonzó közösségi terek hiánya miatt.

A belváros revitalizálása, illetve a Belváros-Zsolnay tengely fejlesztése alapvetően minden városfejlesztési dokumentum meghatározó célja, ugyanakkor az elmúlt években elsősorban nagyléptékű infrastruktúrafejlesztésekkel és ehhez kapcsolódó kulcsberuházásokkal próbálta a város ezeket a célokat elérni. A Búza tér fejlesztése kapcsán pl. az volt az alapkoncepció, hogy egy felújított vonzó közterületi fejlesztés elegendő lesz ahhoz, hogy olyan magánberuházásokat generáljon, amelyek révén beindul a terület gazdasági felértékelődése, fejlődése és megjelenésében-funkcióiban egy fenntartható gazdaságú városi térszerkezeti egység alakul ki ezen a részén a városnak. A belváros nyugati végén a Kórház tér fejlesztése kapcsán gyakorlatilag olyan fejlesztésekre került sor, melyek a közterületi részek további leértékelődését megakadályozták, ugyanakkor funkcionális értelemben csak egy-egy szempontból javították a kialakult helyzetet (pl. a Ferencesek utcája alsó szakaszának közlekedése, terület-használata).

Pécs városa fenti kulturális alapú városfejlesztési és városszerkezetei céljai mellett 2014-ben nevesítette, hogy Európa Zöld Fővárosává kíván válni, illetve olyan város- és gazdaságfejlesztési programot kíván megvalósítani, amely a társadalmi-gazdasági-ökológiai fenntarthatóság alapjain hosszútávon élhető, egészséges, vonzó és versenyképes Pécset biztosít a városlakók és az idelátogatók számára. A Zöld Főváros programhoz konkrét fejlesztéseket Pécs ezidáig nem rendelt hozzá, a 2014-es pályázati szakaszban is alapvetően a város a folyamatban lévő és megvalósult fejlesztéseit kívánta egy rendszerben, egy zöld rendszerben bemutatni és ezzel pályázott a cím elnyerésére. 2015-ben Pécs tudatosan nem pályázott a Zöld Főváros címre, azzal, hogy 2016-ban alapvetően a TOP-os források szisztematikus felhasználásával, ezen fejlesztések megvalósításával kívánja bizonyítani, hogy a nagyléptékű biogáz, biomaszsza, naperőmű és egyéb fejlesztések mellett, milyen egyéb fejlesztésekkel teremti meg a zöld főváros cím elnyeréséhez szükséges társadalmi beágyazottságot.

TOP-os források felhasználáshoz kapcsolódóan meghirdetésre került a TOP 6.3.2-15-ös számú „Zöld Város” pályázati felhívás, amely nem egy-szerűen pályázhatóvá és elérhetővé teszi ilyen típusú fejlesztések megvalósítását, hanem forrás és indikátor oldalról elvárja a megyei jogú városoktól, hogy ilyen irányú fejlesztéseket valósítsanak meg. Európai uniós támogatási és forrásfelhasználási szempontból is kijelenthető, hogy csak egy zöld város tudja lehívni maradéktalanul az uniós forrásokat.

Fenti elveknek és a pályázati felhívás céljainak megfelelően előkészítésre került egy olyan integrált fejlesztés-pályázat, amely az alábbi célokra-kihívásokra egy-szerre kíván válaszokat, megoldásokat megfogalmazni:

  1. A belváros funkcionális fejlesztése, alapvetően olyan közösségi terekkel való bővítése, melyek új tér- és területhasználatot eredményeznek a belvárosi közterületeken és a belvárosi ingatlanokban.
  2. A belváros Zsolnay Negyeddel és Egyetemi Negyeddel történő összekötése, fejlesztése új közösségi funkciókkal.
  3. A belvárosi zöldfelületek fejlesztése, a „zöld város” koncepciónak megfelelően a belváros zöldfelületi állományának növelése, a belváros élhetőségének javítása.
  4. A belvárosi, önkormányzati tulajdonban lévő üres ingatlanok fenntartható közcélú közösségi alapú hasznosítása, amely gazdaságilag is mérhető haszonnal jár, ezáltal közösségi és gazdasági szempontból is fenntartható belvárosi tér kialakítása.
  5. A belváros önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanállományának fejlesztése, védett és műemléki ingatlanok fejlesztése (pl. Memi pasa fürdője, Király utcai városi könyvtár épülete, stb.)
  6. A belváros közösségi használatának fejlesztése, a fenntartható városi szemléletnek megfelelő közösségi terekkel történő bővítése.

Fentieknek megfelelően a Zöld Kapu pályázat az alábbi két nagy infrastruktúra fejlesztési alprogramra bontható:

  • Közterületi és zöldfelületi fejlesztések a Kórház tértől a Ferencesek utcáján, Széchenyi téren és Király utcán keresztül a Búza térig.
  • Közösségi terek fejlesztése elsősorban a használaton kívüli önkormányzati (Pécs Holding) tulajdonú ingatlanok esetében.

A projekt megvalósítása eredményeképpen a közterületi fejlesztések keretében megvalósul:

  • Memi pasa fürdőjének fejlesztése,
  • Várostörténeti fasorok kialakítása,
  • Király utca fásítása,
  • Felsővámház utca fásítása,
  • Jókai téri zöldfelület fásítása,
  • Széchenyi tér zöld fejlesztése,
  • Búza tér fejlesztésé.

A projekt megvalósítása eredményeképpen a közösségi fejlesztések keretében létrejön:

  • Ökováros Információs és Szemléletformáló Központ,
  • Egyetemi Innovációs Központ,
  • Könyvtár Udvar – Olvasóliget és Közösségi tér,
  • Animációs tér,
  • Upcycology és green design tér,
  • Bakancsos élménytár.

A fentiek mellett a projekt infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódó szemléletformáló programok megvalósítására is sor kerül.

A 2016. augusztus 25-én benyújtott pályázat bruttó 232 millió forintból valósulhat meg.

Zöld Kapu, TOP-6.3.2-15-PC1-2016-00004
Kedvezményezett neve és elérhetősége

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közreműködő szervezet neve és elérhetősége

Magyar Államkincstár Baranyai Megyei Igazgatósága

Pályázat banyújtása 2016. augusztus 22.
Támogatási szerződés aláírása 2016. november 30.
Projektkezdés 2016. november 30.
Projektzárás 2018. május 31.
Elszámolható projektköltség 232 000 000 Ft
Igényelt támogatás 232 000 000 Ft
Megítélt támogatás 232 000 000 Ft
Támogatás mértéke 100 %
Szerződött támogatás összege 232 000 000 Ft